Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 112 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-112
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2002. január 18.

Berecket Luxemburgi Zsigmond király 1426-ban mezővárosi rangra emelte. A múlt év végén a berecki művelődési központban emlékeztek meg az 575. évfordulóról. Ez alkalomból ünnepi számmal jelentkezett a Berecki Harangszó, a bereckiek évkönyvet is kiadtak az esemény tiszteletére. Az ünnep színvonalát a rétyi Kováts András Fúvósegyesület zenekara emelte. /-lob-: 575 éves település. Bereck ünnepe. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jan. 18./

2002. április 15.

Birtalan Ákos és Tamás Sándor képviselő kezdeményezésére ápr. 13-án Mikóújfaluban gyűltek össze az Olt menti közbirtokosságok képviselői. A megbeszélés tárgya a napokban hatályba lépett, a magánerdészetek megszervezését szabályozó miniszteri rendelet volt, de szó esett az erdők visszaszolgáltatásáról, illetve a közbirtokosságok gazdálkodásáról is. Bővült a közbirtokossági tagoknak visszaadható terület felső határa (10-ről 20 hektárra). Olosz Gergely alprefektus, a megyei bizottság tagja elmondta, hogy megyeszerte összesen 84 000 hektár erdőt kértek vissza, ebből 31 500 hektárt már jóváhagyott a bizottság. A gazdaságilag is életképes magánerdészet széles körű összefogással jöhet létre. Délután Kézdialmáson jöttek össze Kézdivásárhely, Bereck, Lemhény, Csernáton, Gelence, Kézdiszentkereszt, Kézdiszentlélek, Ozsdola, Szentkatolna és Torja község területén működő ötven közbirtokosság vezetői. A két honatya a magánerdészeti hivatalok megalakításának szükségességéről, hasznáról próbálta meggyőzni a jelenlevőket. /(Ferencz—Iochom): Magánerdészet. Nincs köztes út. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 15./

2002. június 18.

Jún. 16-án Berecken tartották meg az erdő-társtulajdonosok egyesületének alakuló közgyűlését. Az alakuló ülésen Tamás Sándor parlamenti képviselő is részt vett, ennek a társulási formának a jogi vetületeit ismertette. Az egyesületet jogi személyként kell bejegyeztetni, majd szerződést kell kötni az állami erdészeti hivatallal vagy egy magánerdészettel. Az egyesület elnöke Lukács Ágota lett. Távlatilag a közbirtokossággal történő társulás lehetősége is felmerült. /Iochom István: Bereck. Erdőtulajdonosi egyesület alakult. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 18./

2004. január 14.

Jól halad Berecken a Gábor Áron-emlékház udvarán létrejövő mikroturisztikai központ építése a magyarországi támogatóknak és a falubelieknek köszönhetően. A hódmezővásárhelyi önkormányzattól egymillió forintos támogatásban részesültek. A hódmezővásárhelyiek támogatásának fejében öt évig ingyen fogják elszállásolni az onnan érkező gyermekeket. A mikroturisztikai központ 40 fős csoportnak tudna férőhelyet biztosítani és szálláshelyeken kívül videotékával, könyvtárral, ebédlővel, tanácskozóval rendelkezne. /Bartos Lóránt: Turisztikai központ. = Krónika (Kolozsvár), jan.14./

2004. március 4.

Öt évvel ezelőtt, 1999 elején Balogh András, a művelődési központ igazgatója kezdeményezésére és főszerkesztésével jelent meg először a Berecki Harangszó, Felső-Háromszék azóta is egyetlen olyan rendszeresen jelentkező független művelődési-közéleti havilapja, amelyet egy művelődési otthon ad ki. Eddig hatvan száma jelent meg. Kezdetben a lapot Kézdivásárhelyen nyomtatták, de a szűk anyagi keret miatt jelenleg fénymásolón sokszorosítják. A művelődési központ 2001 óta évkönyvet is megjelentet. /(Iochom): Ötéves a Berecki Harangszó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./

2004. március 6.

A múlt évben több településről jelezték: falufüzet, kismonográfia, prospektus készül róluk. Köztük szerepel Kilyén, Kökös, Hatolyka, Gelence, Málnás, Ozsdola, Páké, Bodok, Uzon, Csomakőrös. Háromszék 122 vidéki településeiből a falvak alig egyötödének van önálló nyomtatott falufüzete, kismonográfiája.  Alsó-Háromszéken és az Oltfejben nyomtatott vagy sokszorosított falufüzettel-szórólappal büszkélkedhet Árkos, Sepsikőröspatak, Zalán (egyház), Réty (iskola), Mikóújfalu (katolikus egyház), Illyefalva, Sepsimagyarós, Étfalvazoltán, Szentivánlaborfalva. Felső-Háromszéken és Orbaiszéken Zabolának, Kiskászonnak (búcsújárók háza), Bitának (a Háromszékben megjelent sorozat), Futásfalvának, Berecknek, Papolcnak, Barátosnak, Torjának van átfogóbb falufüzete. Erdővidéken és Székföldjén kiadványok vannak Uzonkafürdőről, Erdőfüléről, Vargyasról, Bölönből, Köpecről (Gáspár József-féle falutörténet), Hidvégről.     Több településről készült históriás írás, de anyagiak hiánya miatt ezeket nem adták ki. Ezek közé sorolható Bardoc (Fazakas Mihály kézirata), Nagybacon (néhai tanító kézirata), Szárazajta (Mihály Gábor ny. tanító kézirata), Magyarhermány (néhai Máthé János teljes falumonográfiája), Angyalos (néhai tiszteletes Bartha Sándor kézirata), Aldoboly (Deák József ny. lelkipásztor kézirata), Sepsiszentkirály (Kovács Sándor volt református lelkész falutörténete), Kálnok (a múlt századi Unitárius Közlönyben), Nagyborosnyó (néhai református tiszteletes Nagy Lajos falumonográfiája) és Szárazpatak (Márton Emil ny. tanító falutörténete). A sor azokkal az elfekvő kéziratokkal bővítő, amelyeket vidéki értelmiségiek, tanítók, lelkészek készítettek, de polcokon, fiókok mélyén várják, hogy a maiak kiegészítsék az azóta történt eseményekkel, irodalmi jegyzettel, térképekkel, fényképfelvételekkel, és megfogalmazzák azt is, hogy mit vár az illető település a jövőben, főleg a községgazdálkodás, falufejlesztés, közművesítés, infrastruktúra tekintetében. /(kgyz): Nyomtatványok Háromszék és Erdővidék falvairól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./

2004. április 7.

Berecken folyik a tavaszi takarítás, a faluszépítés, tájékoztatott Garai Lajos polgármester. A településen   jelenleg 108 olyan személy van, akinek szociális segélye fejében igazolnia kell elvégzett munkáját. Az iskola udvarán most épülő sportteremhez anyagi támogatást kell biztosítani. Berecken az ivóvíz-, szennyvíz- és villanyhálózat már készen megvan, most szerelik a gázvezetékeket. Garai polgármester függetlenként újra megpályázza Bereck község vezetői posztját, Dimény Zoltán jelenlegi alpolgármester az RMDSZ színeiben indul majd a helyhatósági választásokon.  A Bereckhez tartozó Kézdimartonosban már öntik az új óvodaépület betonalapját. Berecken az iskolában van informatikai felszerelés, központi fűtés, könyvtár és olvasóterem. Ferentzi László, az iskola igazgatója beszámolt arról, hogy honismereti vetélkedőt szervezetek. A településen alapították meg a Gábor Áron Kulturális Alapítványt és itt működik a Művelődési Központ. A Gábor Áron Kulturális Alapítvány kuratóriuma újra az Illyés Közalapítványhoz fordult, segítséget kérve, hogy be tudják fejezni az Ifjúsági Fogadó épületét. Tavaly növekedett a Gábor Áron-emlékház területe, melyet a hódmezővásárhelyi önkormányzat anyagi támogatásával vásároltak, tájékoztatott Khell Ödön alapítványi elnök.   Havonta megjelenik a Berecki Harangszó független művelődési és közéleti lap. A kiadvány dokumentuma lesz majdan a település életének. Nyáron festőtábort szerveznek, ősszel pedig megnyitja kapuit a III. Nemzetközi Fotóművészeti Alkotótábor. /Kisgyörgy Zoltán: A honfoglalás kapujában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./

2004. május 5.

Szerződést kötött a Kovászna Megyei Tanfelügyelőség a Sapientia EMTE-vel, hogy a román-angol szakos diákok Kovászna megyei iskolákban végezhessék a pedagógiai gyakorlatot. Negyven egyetemi hallgató érkezett tanáraival, és Bereckben, a Comenius iskolában, valamint a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképzőben végzik a gyakorlatot. /(Éltes Enikő): Szerződés a Sapientiával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

2004. július 10.

Negyedik alkalommal állította ki Kakas Zoltán sepsiszentgyörgyi néprajzkutató Megtartó szülőföld című tematikus fényképeit. A tárlatnak a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum ad otthont, az etnofotó-kiállítás a korábbi sepsiszentgyörgyi, baróti bemutató után Brassóból érkezett a céhes városba, innen pedig a berecki művelődési házba kerül. A képek elrendezése követi a liturgikus évhez kapcsolódó székelyföldi és csángó szokásokat, a mintegy félszáz fotográfiából álló anyag folyamatosan bővül, változik, a korábbi tájképek helyét átvették az etnofotók. /(mol): Megtartó szülőföld (Etnofotók Kézdivásárhelyen). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 10./

2004. július 29.

Hosszantartó betegség után marosvásárhelyi otthonában elhunyt Illyés Kinga Széchenyi-díjas előadóművész /Bereck, 1940. dec. 10. – Marosvásárhely, 2004. júl. 28./, Marosvásárhely díszpolgára. Pályafutása meghatározó részében a marosvásárhelyi színházhoz kötődött, később tanított a Színművészeti Egyetemen is. Önálló estjeivel évtizedek óta járta Erdélyt, az anyaországot és a világ magyarságát. Számosan emlékeznek például Fagyöngy című önálló lemezére, Saint Exupery Kis hercegének előadására vagy az egy-két hónapja több helyütt bemutatott Márai San Gennaro vére vagy a Szent Erzsébet legendája estjeire. Néhány éve Kecskeméten jelent meg az erdélyi magyar költészet gyöngyszemeiből válogatott Útravaló című dupla CD-je és kazettája. Az egyetemes magyar előadóművészet egyik legnagyobb alakja volt, aki egész életét a magyar nyelv és kultúra ápolásának szentelte. Temetéséről később intézkednek. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./ Csaknem hatvannégy éves korában Marosvásárhelyen elhunyt Illyés Kinga színművésznő. Páratlan lelkierővel küzdött hosszú éveken át a kegyetlen betegséggel, mely végül legyőzte őt. Gazdag embernek tekinthetik magukat azok, akik rendelkeznek a szavalatait tartalmazó hanglemezekkel. /Máthé Éva: Csillag volt a színjátszás egén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

2005. január 14.

Hetedik évébe lépett Háromszék egyetlen vidéki folyóirata, a 150 példányos Berecki Harangszó. Berecken januárban megjelenik a község évkönyve is, a Berecki Harangszó kiadásában. Ebben a község eseménykrónikája mellett helytörténeti írások is helyet kapnak. /Bereck lapja és évkönyve. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jan. 14./

2005. január 19.

Hódmezővásárhely tizenöt fős hivatalos küldöttsége erdélyi körútjának utolsó állomására, Felső-Háromszékre érkezett. A berecki Gábor Áron Alapítvány kuratóriuma részéről Khell Ödön elnök, Handra Kelemen alelnök, Tibád Sándor és Handra Levente fogadta a dr. Lázár ­János polgármester, országgyűlési képviselő által vezetett delegációt. A hódmezővásárhelyiek nem jöttek üres kézzel, kétmillió forintot adományoznak a berecki alapítványnak az emlékház mellett épülő mikroturisztikai központ befejezésére. A kapcsolat több éve tart, s amikor elkészül az ifjúsági szálláshely a Gábor Áron-em­lékház udvarán, a hódmező­vásárhelyi iskolásokat ott in­gyen fogják elszállásolni. /(Iochom): Kétmillió forintot hoztak (Hódmezővásárhelyiek Bereckben). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./

2005. március 22.

Sem a megyei sajtó, sem a Berecki Harangszó művelődési és közéleti lap nem biztosíthat annyi teret, hogy a maga teljességében helyet kaphasson minden, ami történik Berecken, Kézdimartonoson vagy Ojtozon. A hó elején beindult heti két helyi tévéadás pótolhatja az elvárásokat. A 79. életévét taposó Dimény György, a ,,berecki katolikus megyebíró” elmondta, a lelkiekkel nincsen baj, kevéssel több a gond az anya­giakkal. Tavaly új kerítéssel vették körbe a temetőt, megjavították a plébánia telkén álló melléképületeket. Berecken jelentős erdővagyont, községi erdőt kell visszaszerezniük Bákótól, továbbá Vrancea megyétől is. Tibád Sándor nyugalmazott történelemtanár bemutatta már mondhatni nyomdakész kéziratát az értékes hely- és művelődéstörténeti, néprajzi adatokkal, melyek Bereckhez, annak egyházához, nemkülönben a Gábor Áron Alapítvány kuratóriumának közel tízesztendős tevékenységéhez kötődnek. Tibád Sándor dolgozik egy egyházi jellegű kéziraton, a székely plébániákról. Khell Ödön, a Gábor Áron Alapítvány elnöke beszámolt arról, hogy használható állapotba akarják hozni az épületet. A kultúrotthonban Balogh András fiával a Berecki Harangszó helyi kiadvány február–márciusi összevont számának szerkesztésén dolgozott, készítik a Berecki Harangszó évkönyvet is. /Kisgyörgy Zoltán: Emberek a végeken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 22./

2005. május 10.

Tibád Sándor tanár Bereck-monográfiája befejezés előtt áll. Sylvester Lajos végighallgatta a berecki Gábor Áron-emlékkiállításon, amint Tibád Sándor Bereck mezővárosát bemutatta. Imponáló tárgyismerete döbbentette rá, hogy nem ismerjük és nem bátorítjuk eléggé egymást az alkotó, értéket teremtő munkára. Sylvester Lajos ekkor tudta meg, hogy Tibád Sándor több éve dolgozik Bereck egyház- és településtörténetén. /Sylvester Lajos: Szétoszlatom a szeleket… = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 10./

2005. július 28.

Negyvennégy fős hódmezővásárhelyi csapat érkezett Bereckbe. A Gábor Áron Ifjúsági Fogadóban szálltak meg, és mindjárt érkezésük után hozzáláttak annak bebútorozásához. Elsősorban történelmi, művelődéstörténeti bebútorozás történt, a hódmezővásárhelyiek a berecki általános iskolai tanulók bevonásával 1848/49-es témájú történelmi vetélkedőt rendeztek. A hódmezővásárhelyiek modern konyhai felszerelést, hűtőszekrényeket, bojlereket, csillogó-villogó edényt hoztak, a konyhák, mosdók csempézését és fajanszpadlózatát is elkészíttették. /Sylvester Lajos: Bebútorozták a Gábor Áron Ifjúsági Fogadót. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 28./

2005. augusztus 9.

Bereck művelődési központjában Illyés Kinga halálának első évfordulóján a szentmisét követően emlékeztek arra a nagy művészre, aki 1940-ben itt, Gábor Áron szülőfalujában látta meg a napvilágot, és innen indult művészi pályafutása. Az emlékműsor keretében felidézték a néhai művész életútjának főbb állomásait. Balogh András, a művelődési központ igazgatója közölte, hogy a közeljövőben Illyés Kinga-emlékszobát fognak avatni, és egy majdani közművelődési egyesület is az ő nevét fogja viselni. /(Iochom): Illyés Kinga emlékére (Bereck). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./

2005. augusztus 29.

A második alkalommal megszervezett Berecki Napokon Dimény Zoltán polgármester magyarul és románul üdvözölte a jelenlevőket, köztük a magyarországi Hódmezővásárhely és Tótkomlós küldöttségeit. A berecki Comenius Általános Iskola diákjai népdalokat, népi táncokat mutattak be. Minifoci-bajnokságot rendeztek, volt favágóverseny is. A Szent Miklós-templom mellett található Petőfi–Bem-emlékhelyen díszfákat ültettek. /Bartos Lóránt: Falunapok Bereckben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./

2005. október 1.

Bereckben szeptember 30-a és október 8-a között negyedik alkalommal tartják meg a nemzetközi fotóművészeti alkotótábort tizenhat hazai és határon túli fotóművész részvételével. /(Iochom): Nemzetközi fotóművészeti alkotótábor Bereckben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 1./

2005. október 10.

Szeptember 30-a és október 7-e között Berecken negyedik alkalommal szervezték meg a nemzetközi fotóművészeti alkotótábort, melyen tizenöt hazai és magyarországi fotós vett részt. A múlt évi táborozás során készített művészfotókból nyílt közös tárlat. Balogh András, a berecki művelődési központ igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd felkérte Gazda József kovásznai műkritikust, hogy mutassa be a kiállítást. /Iochom István: Véget ért a negyedik nemzetközi alkotótábor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 10./

2005. november 16.

Ráduly Béla /sz. Kézdiszentlélek, 1919/ tíz évvel ezelőtt írta meg a hadifogságát felidéző emlékiratát. 1945 és 1950 között volt szovjet hadifogolytáborban. Emlékiratát az Ambrózia Kiadó fogja megjelentetni a közeljövőben. Részlet az emlékezésből. Hazaérkezésekor a Szekuritáté titoktartásra kötelezte őt is – sorstársaihoz hasonlóan-, mielőtt a Ploiesti városához közeli börtönből 1951. április 6-án végleg szabadon bocsátotta volna. Ráduly Béla 1940. decemberében bevonult katonának a kézdivásárhelyi 24. önálló határvadász zászlóalj első századába, Bereckbe. 1943-ban a csendőrséghez mert, elméleti kiképzésben részesült. Az iskolát nem tudták elvégezni, századát felrendelték Budapestre, karhatalmi szolgálatteljesítésre. 1945. február 5-én hadnagyuk főbe lőtte magát, már lőszerük sem volt. Lőszer híján kitűzték a fehér lobogót. A szovjet katonák összeterelték a százhúsz csendőrt, ütlegelés és káromkodás közepette. Első dolguk az volt, hogy kifosszák őket. Elvették az órákat, a zsebkéseket, borotva­felsze­reléseket, még a jó csizmákat is lehúzatták. Egy hétig voltak Foksányban, a táborban, majd elindították őket a Szovjetunió felé. Az utazás rettenetes volt. Naponta megszámlálták őket, akkor verés következett. Megérkeztek Krematorszkba, egy lebombázott településre. 1946 aszály sújtotta esztendő volt, éheztek, ő már az öngyilkosságra gondolt. Azután arra gondolt, hogy Jézus értünk szenvedett, akkor nem szabad az életet eldobni magunktól. Harkovban a láger foglyaiként egy téglagyárba jártak dolgozni. A gyárban az orosz, brigádvezető megállás nélkül hajtotta őket. Állandóan a sarkukban volt, ütött-vágott azzal, ami a keze ügyébe került. Egy szép napon egy orosz mester kérdezte, van-e közöttük bádogos. Ráduly azonnal jelentkezett, hogy megszabaduljon a magyargyűlölő szörnyeteg brigádvezetőtől. Szerencséjére nem derült ki, hogy nem ért a bádogossághoz. Egyszer kihirdették, hogy a magyarok szabadulnak, felsorakoztatták a magyar foglyokat. Boldogan elindultak a lágerből, majd az úton hirtelen katonák vették körül őket, futniuk kellett, aki nem bírta, azt ütötték-verték. Így terelgették őket egyik lágerből a másikba. Végül marhavagonokba zárták őket, elindult velük a vonat. Három nap múlva megérkeztek Voronyezsbe, az itteni lágerbe. Az ottaniaknak elmondták, hogy a most érkezők vad emberek, kulturálatlanok, gyilkosok. Az egyik nap újra közölték velük, hogy most már hazamehetnek. Nem akarták elhinni, de ezúttal valóban elindulhattak haza, 1950 november végén. A román hatóságok átvették őket, majd egy másik szerelvényen vagonokba zárták őket, mint a foglyokat. Nagyon elkeseredtek. Ploiestibe vitték őket a szekustisztek. /Ráduly Béla: Hadifogoly voltam a Szovjetunióban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 15., folyt,: nov. 16./

2005. december 17.

Háromszéken először a múlt héten tartottak Bereckben betlehemes találkozót a gyimesbükki, csíkcsobotfalvi, kézdiszentléleki, valamint a helyi betlehemesek részvételével. A csobotfalvi betlehemezők saját gyűjtésüket, a Csíkcsobotfalván 1998-ban id. Orbán Árpádtól lejegyzett szöveget adták elő. Kézdiszentléleket kivételes hely illeti meg a Kárpát-medencében a betlehemes játékokat illetően. Itt jegyeztek fel legkorábban a betlehemes játékot. Az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában található Czerei János énekeskönyve és feljegyzései. Czerei 1650 táján végezhette a játék lejegyzését. Berecken Fejér János megőrizte édesapja betlehemes játékának leírását 1929-ből, annak betanítását is vállalta. A berecki csoport már tavaly karácsony előtt jelen volt a Magyar Művelődési Intézet által szervezett XIV. Betlehemes Találkozón Budapesten. /Kakas Zoltán: Betlehemes találkozó Bereckben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 17./

2006. január 24.

Ge­lencén megalakították Kézdiszék első kistérségi egyesületét, melyhez a házigazda mellett Cser­náton, Szentkatolna, Zabola és Ozsdola társult, és lehet, hogy Bereck is csatlakozik. A találkozón részt vevő polgármesterek megvitatták a soron következő teendőket, és a legközelebbi tanácsülésen valamennyien napirendre tűzik a társulásról szóló határozatot. A munkaülésen Pálfi István magyarországi európai parlamenti képviselő három munkatársa, tanácsadója is jelen volt. Ők a pályázatok írásában ajánlottak segítséget a polgár­mestereknek. /(Iochom): Megalakult az első kistérségi egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 24./

2006. január 30.

A múlt hét végén dr. Grezsa István vezetésével hódmezővásárhelyi küldöttség kereste fel a berecki Gábor Áron Alapítványt és a polgármesteri hivatalt. A delegáció tagjai ez alkalommal sem érkeztek üres kézzel: a berecki Gábor Áron Ifjúsági Fogadó befejezésére 4000 eurós támogatást ajánlottak fel, hogy az ifjúsági szálláshely 2006. július 1-jétől uniós szintű feltételekkel tudja fogadni a berecki táborozásra érkező hódmezővásárhelyi fiatalokat. Berecken a Gábor Áron Ifjúsági Fogadó felépítését évek óta Hódmezővásárhely önkormányzata és a város civil szervezetei támogatják. Dr. Grezsa István arról is tájékoztatott, hogy Hódmezővásárhelyen erre a tavaszra készítik elő a tiszteletbeli polgárok világtalálkozóját, ez év március 15-ig kiadnak egy, a tiszteletbeli polgárok leveleiből összeállított, fotókkal illusztrált kötetet, most dolgozzák ki az orbaiteleki Horváth–Deák-kúria rekonstrukciójának és hasznosításának tervét. /Sylvester Lajos: Befejezés előtt az Ifjúsági Fogadó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 30./

2006. február 22.

Február 22-én Ozsdolán tartották a kézdiszéki polgármesterek havi találkozóját. A kisrégiós társulások kapcsán Kovács Géza, Ozsdola polgármestere bejelentette: ők Bereckkel és Lemhénnyel fognak össze, kilépnek a gelencei kisrégióból, mivel őket minden szál együvé köti. Török Sándor kézdivásárhelyi polgármester kifejtette: nincs értelme feldarabolódni, hiszen Kézdi-Orbaiszék évszázadok óta külön régiót alkot, és ezt a rendet fenn kellene a továbbiakban is tartani. A jelen levő polgármesterek közös beadványt fogalmaztak meg, melyben arra kérik a megye prefektusát és rendőrfőkapitányát, hogy a kézdiszéki települések rendőrőrseinek épületeire is kerüljön ki a magyar nyelvű tábla. Azt is kérik, hogy a kézdiszéki vasútállomásokra is kerüljön fel a kétnyelvű helységtábla. Utóbbi közös levelük egyik címzettje Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, miniszterelnök-helyettes, aki az érdekvédelmi szövetség 2004-es kampánya során erre ígéretet tett. /(Iochom): Magyar nyelvű feliratot a rendőrségi épületekre és a vasútállomásokra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 22./

2006. április 6.

Dr. Nagy Lajos Rétyről írott a monografikus munkája rendhagyó azok között, amelyek eddig láttak nyomdafestéket Háromszék megyében. Hány olyan település – község vagy falu – van, ahol könyv, falufüzet, egyház- (Zalán, Futásfalva, Erdőfüle, Angyalos, Kiskászon) vagy éppen iskolatörténet (Réty, Bodok), gyűjteményes kötet (Bereck) rögzíti az adatokat, hol vannak készülőfélben munkák? A hiányt, nem egy helyen, a rendszeresen megjelenő helyi kiadványok (Csernáton, Bölön, Csomakőrös, Uzon, Illyefalva, Maksa, Nagyajta) pótolják. Sepsiszentgyörgyről, Kézdivásárhelyről és Barótról több vaskosabb-rangosabb kötet született, és más települések históriáját, olykor jelenét is kisebb-nagyobb kiadványok őrzik már, de van olyan település, ahol a meglévő kibővítésére és újbóli kiadására is gondoltak (Árkos). Kisgyörgy Zoltán értékes kéziratokról tud számos település esetében, kántortanítók, falukrónikások, műszakiak, orvosok, középiskolai tanárok tollából. /Kisgyörgy Zoltán: Réty előtt és után. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 6./

2006. június 22.

Hosszú szünet után Borbély László miniszter, valamint Tamás Sándor parlamenti képviselő szorgalmazására a közelmúltban a vasúti társaság Maksá­tól Berec­kig felszerelte a kétnyelvű helységtáblákat a vasútállomások homlokzatára. 2003-ban indult meg a kétnyelvű táblák felszerelése azon településeken, ahol a lakosság számaránya eléri a húsz százalékot. Összesen háromszáz állomásra szerelnek román–magyar helységnévtáblát.  Kézdi­vá­sárhelyen is van már kétnyelvű tábla. /Iochom István: Kétnyelvű vasúti táblák Maksától Bereckig. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 22./

2006. június 24.

A berecki művelődési központ kiadásában, Balogh András igazgató szerkesztésében fotóalbumot jelentetett meg a sepsiszentgyörgyi Charta Kiadó. Balogh András a már nem létező Ojtoz-völgyi keskenyvágányú iparvasút képeit mutatta be. A fotóalbum rövid bevezetőjét Balogh András írta, román nyelvre pedig Ferentzi László tanár, iskolaigazgató fordította le. /(Iochom): Volt egyszer egy kisvasút. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 24./

2006. július 1.

A magyar honfoglalást a Kárpát-medencében kisszámú idegen történeti forrás említi, s ezek is időrendi pontatlansággal.   Lehet-e biztosan a honfoglalás időpontjának a 895-ös vagy a 896-os évet tekinteni? Ezzel a kérdéssel kapcsolatban a legújabb történeti kutatás állapítja meg, hogy ,,895–900 között szállták meg a magyarok a Kárpát-medencét egy vagy két fázisban” (Tóth Sándor László: A honfoglalás időpontja, Acta Universitatis Szege­diensis de Attila József Nominatae Acta Historica, Tomus. CII. Szeged, 1995.). Történeti tény, hogy a Bizánccal szövetséges magyarok 894-ben megtámadták Simeon bolgár kánt, aki a Bizánc ellen indított hadjáratának irányát megváltoztatva a magyarok ellen fordult, de vereséget szenvedett. A Bizánccal kibékült bolgárok megverték az Árpád fia, Levente által vezetett magyar sereget, s ugyanakkor a bolgárok új szövetségesei, a besenyők is megtámadták a magyarok etelközi szállásait. Emiatt az etelközi magyarok s Levente seregének maradványai a Keleti-Kárpátok szorosain ke­resztül Erdélybe jöttek.  A honfoglalásnak ezt az útvonalát a honfoglalás kori régészeti leletek is bizonyítják. Ezek a Tusnádi- és az Ojtozi-szoroson keresztül vezető utak mentén kerültek elő Háromszék területén. A legjelentősebb honfoglalás kori lovas sírt Sepsiszentgyörgyön, az Olt bal oldali partján, az Epres­tetőn 1943-ban találták meg. A csontváz mellett egy kard, egy lándzsacsúcs, vasdarabok, (valószínű, vaskengyel maradványai), lóko­ponya s lólábszárcsontok voltak.   Egy másik lovas sír Köpecen, ugyancsak az Olt völgyében került felszínre, s leletei a budapesti Földtani Intézetbe kerültek. Egy lovas sírt pedig Kőcsukkon a két világháború között, kőrobbantás alkalmával találtak.  A Feketeügy völgyéből ismeretes a Réty–Eresztevény közelében – jelenleg Maksa községhez tartozik – levő Zádogostető nevű magaslaton egy lovas sírból előkerült vaskengyel és vaslándzsa­csúcs. Ugyancsak lovas sír melléklete lehet az a szablya is, amelyet magyar honfoglalás kori edénnyel együtt találtak 1907-ben Kézdi­vásárhely és Bereck között. Feltehetőleg lovas sír tartozékai Za­lánban a Sasos-völgyben, valamint Kézdi­már­kos­falván a Kismart nevű helyen előkerült vaszablák is. A Gesta Hungaro­rum a magyarok útvonalát jelöli meg, mégpedig a Kárpátok szorosain keresztül, s megpihenésüket, vagyis letelepedésüket Erdélyben. Az Olt, valamint a Feketeügy völgyében talált honfoglalás kori régészeti leletek alátámasztják a Gesta Hungaro­rum adatait. Nem hihető el, hogy a tusnádi Olt-szorost, valamint az ojtozit a magyarok őrizetlenül hagyták volna. Ezt bizonyítja, hogy a megszilárdult magyar királyi hatalom már a XII. században a Keleti-Kárpátok külső lejtőjére helyezi a magyar állam határát, amit a Piatra Neamt melletti Batca Doamnei-en feltárt magyar erődítmény, település és temető bizonyít. /Székely Zsolt: A honfoglalás Délkelet-Erdélyben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./

2006. július 6.

Az ozsdolai Láros Erdő- és Legelő-társtulajdonosi Egyesület úgy döntött, hogy a prefektúra elé vonulnak tiltakozásképpen a román igazságszolgáltatás döntése ellen. Az ozsdolaiak az 1968-as megyésítéskor 2400 hektár erdejüket veszítették el, ennyi került át a szomszédos Vrancea megyébe. A július 7-én tartandó tiltakozó megmozdulásra nem csak ozsdolai, hanem gelencei és berecki közbirtokossági tagok is érkeznek, hiszen ők sem kapták vissza egykori erdőjussukat. /Iochom István: Adjátok vissza az erdeinket! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./

2006. július 8.

Mintegy száz felső-háromszéki közbirtokossági tag és erdőtulajdonos gyülekezett július 7-én Sepsiszentgyörgyön a prefektúra előtt, hogy évek óta tartó követeléseinek nyomatékot adjon. Az ozsdolai Láros Közbirtokosság 1690, a gelenceiek és a bereckiek több ezer hektár, megyehatáron túli erdő, legelő és kaszáló visszaszolgáltatását követelik. A prefektusnak átadott memorandum szerint a területek visszaszerzéséért indított perek sorozatos elvesztése miatt a pártatlan bíráskodás elve és gyakorlata is sérült. A memorandumban a helyzet részletes ismertetése mellett a gazdák a törvénytelenségeket elkövetők – a tulnici-i polgármestertől a Vrancea megyei tanácselnökig – felelősségre vonását követelik. György Ervin prefektus átvette a beadványokat, és megígérte, hogy eljuttatja a címzettekhez. /(Ferencz):   Felső-háromszékiek a prefektúra előtt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 8./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-112




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998